Csányoszró története
Baranya vármegyében a Sellyei járásban található mezőgazdasági jellegű település, a népszokásokat és a tájnyelv használatát tekintve jellegzetes ormánsági község, mely 1934-ben Kiscsány és Oszró egyesítéséből jött létre. Oszró körjegyzőségi székhely volt, amelyhez két község tartozott. A település lakosságszáma az utóbbi tíz évben jelentősen csökkenő.
A község múltját tekintve a legrégibb írásos okmány Oszróról maradt fenn. A pécsi székeskáptalan 1191-ben kelt feljegyzése szerint a község a Siklósi család birtokában volt. 1332-ben az egyházi tizedlajstromban említették meg, mint a székesegyházi főesperesség hatáskörébe tartozó plébániát. 1459-ben Janus Pannonius püspök Ivánka szt. Györgynek Oszró tizedét is átengedte. Az 1696-os „Neo aquistica comissio” gróf Traunnak adta Oszrót. Egy 1715-ből származó összeírás szerint tíz jobbágy volt a községben. 1789-ben gróf Batthyány a földesúr, a lakók száma 225.
Nagycsány és Kiscsány községek Róbert Károly uralkodása idején Nagshan és Kischan néven a székesegyházi főesperesség fennhatósága alatt álló plébániák közé tartoztak. 1709-ben a „rác futáskor” a község teljesen leégett és a lakosság a szilasi erdőbe, a mocsarak által elrejtett dombokra menekült. 1757. február 6-án kapott engedélyt a község a régi fatemplom községbe való vontatására. A török hódoltságot követő vadvízszabályozás következtében megváltozott a lakosság foglalkozási viszonya is. Előtérbe került a mezőgazdasági termelés és az intenzív állattenyésztés, amely a községben ma is jelentős. Fontos dátum 1912. november 6-a is, ekkor indult meg a közlekedés a Barcs-Siklós útvonalon, 1913-ban pedig megépült a Sellyét Siklóssal összekötő kövesút. A községben 1944. december 31-én alakult jugoszláv hadsereg XV. brigádja Petőfi nevét vette fel. 1950-ben alakult a termelőszövetkezet, Nagycsánnyal a tanácsok megalakulása óta, Besencével 1963‑tól közös tanács működött.
Csányoszró részleges alsófokú központ jellege igazgatási, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi téren jelentkezik. A községben óvoda, művelődési ház, könyvtár és idősek klubja, és háziorvosi egészségügyi szolgálat is működik. Lakosságának zöme magyar anyanyelvű, kis számban előfordulnak nemzetiségi családok. A roma nemzetiség az összlakosság 11% át teszi ki.
A községre jelentős elszívó hatást gyakoroltak a szomszédos nagyközségek, távolabbi városok, a külföldi munkavállalás. Az önkormányzat elsődleges feladatának a lakosság alapvető igényeit helyben kielégítő élettér kialakítását tekinti. A település vezetése a község létéért, fejlődéséért érzett felelőssége tudatában látja el feladatait.
Csányoszró fejlődésére jelentős hatást gyakoroltak az európai uniós támogatások. Uniós forrásból újult meg az óvoda, az azóta már bezárt általános iskola, a települési játszótér, a kultúrház és az integrált közösségi tér, a község temploma és gyarapodott a falu falugondnoki gépjárművel. Eredeti állapotának megfelelően került felújításra a községháza. Új arculatot adott a községnek a településen átvezető út európai uniós forrásból történő felújítása, részleges csapadékvíz elvezető kiépítése. A helyi közszolgáltatások infrastrukturális hálózata kiépült, vezetékes gáz, ivó- és szennyvízhálózat, optikai kábeles internet van a településen. Csányoszró az elmúlt 3 évtized alatt számtalan belföldi, a falu népességmegtartó képességét erősítő pályázaton jutott támogatáshoz, azonban az ormánsági elvándorlási trend még így is érezhető.
Forrás: Baranya Vármegye Szíve-Java, Értékek, szépségek és élmények településeinkről 2. (szerk.: Sári Andrea; Dono Te Libro, 2024.)
Csányoszró címere
Álló, háromszögű, vörössel és kékkel vágott pajzs. A felső vörös mezőben a vágásvonalon álló, befelé fordult, ágaskodó két aranyoroszlán mellső lábaikkal nyolcküllős ezüstkereket emelnek magasba. Az alsó, kék mezőben zöld halmon nyugvó aranyfészkében, vörös tűzben égő, szembe fordult és jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú, vörössel fegyverzett ezüstfőnix; fejét aranyglória övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves aranyszalagon feketével nagybetűs CSÁNYOSZRÓ felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Forrás: Nemzeti Jelképek
