Baranya vármegyében a Sellyei járásban található mezőgazdasági jellegű település, a népszokásokat és a tájnyelv használatát tekintve jellegzetes ormánsági község, mely 1934-ben Kiscsány és Oszró egyesítéséből jött létre. Oszró körjegyzőségi székhely volt, amelyhez két község tartozott. A település lakosságszáma az utóbbi tíz évben jelentősen csökkenő.
A község múltját tekintve a legrégibb írásos okmány Oszróról maradt fenn. A pécsi székeskáptalan 1191-ben kelt feljegyzése szerint a község a Siklósi család birtokában volt. 1332-ben az egyházi tizedlajstromban említették meg, mint a székesegyházi főesperesség hatáskörébe tartozó plébániát. 1459-ben Janus Pannonius püspök Ivánka szt. Györgynek Oszró tizedét is átengedte. Az 1696-os „Neo aquistica comissio” gróf Traunnak adta Oszrót. Egy 1715-ből származó összeírás szerint tíz jobbágy volt a községben. 1789-ben gróf Batthyány a földesúr, a lakók száma 225.
Nagycsány és Kiscsány községek Róbert Károly uralkodása idején Nagshan és Kischan néven a székesegyházi főesperesség fennhatósága alatt álló plébániák közé tartoztak. 1709-ben a „rác futáskor” a község teljesen leégett és a lakosság a szilasi erdőbe, a mocsarak által elrejtett dombokra menekült. 1757. február 6-án kapott engedélyt a község a régi fatemplom községbe való vontatására. A török hódoltságot követő vadvízszabályozás következtében megváltozott a lakosság foglalkozási viszonya is. Előtérbe került a mezőgazdasági termelés és az intenzív állattenyésztés, amely a községben ma is jelentős. Fontos dátum 1912. november 6-a is, ekkor indult meg a közlekedés a Barcs-Siklós útvonalon, 1913-ban pedig megépült a Sellyét Siklóssal összekötő kövesút. A községben 1944. december 31-én alakult jugoszláv hadsereg XV. brigádja Petőfi nevét vette fel. 1950-ben alakult a termelőszövetkezet, Nagycsánnyal a tanácsok megalakulása óta, Besencével 1963‑tól közös tanács működött.
Csányoszró részleges alsófokú központ jellege igazgatási, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi téren jelentkezik. A községben óvoda, művelődési ház, könyvtár és idősek klubja, és háziorvosi egészségügyi szolgálat is működik. Lakosságának zöme magyar anyanyelvű, kis számban előfordulnak nemzetiségi családok. A roma nemzetiség az összlakosság 11% át teszi ki.
A községre jelentős elszívó hatást gyakoroltak a szomszédos nagyközségek, távolabbi városok, a külföldi munkavállalás. Az önkormányzat elsődleges feladatának a lakosság alapvető igényeit helyben kielégítő élettér kialakítását tekinti. A település vezetése a község létéért, fejlődéséért érzett felelőssége tudatában látja el feladatait.
Csányoszró fejlődésére jelentős hatást gyakoroltak az európai uniós támogatások. Uniós forrásból újult meg az óvoda, az azóta már bezárt általános iskola, a települési játszótér, a kultúrház és az integrált közösségi tér, a község temploma és gyarapodott a falu falugondnoki gépjárművel. Eredeti állapotának megfelelően került felújításra a községháza. Új arculatot adott a községnek a településen átvezető út európai uniós forrásból történő felújítása, részleges csapadékvíz elvezető kiépítése. A helyi közszolgáltatások infrastrukturális hálózata kiépült, vezetékes gáz, ivó- és szennyvízhálózat, optikai kábeles internet van a településen. Csányoszró az elmúlt 3 évtized alatt számtalan belföldi, a falu népességmegtartó képességét erősítő pályázaton jutott támogatáshoz, azonban az ormánsági elvándorlási trend még így is érezhető.
Forrás: Baranya Vármegye Szíve-Java, Értékek, szépségek és élmények településeinkről 2. (szerk.: Sári Andrea; Dono Te Libro, 2024.)