Csányoszró község mezőgazdasági jellegű település, a lakosság száma az utóbbi 10 évben stagnáló. Jellegzetes Ormánsági község, ha nem is a külsőségeket, hanem a népszokásokat, a tájnyelv használatát tekintve. A településpolitikai koncepció településhálózatában a részleges alsó fokú központ funkcióját tölti be.
Csányoszró 1934-ben két község Kiscsány és Oszró egyesítéséből jött létre. Oszró körjegyzőségi székhely volt, amelyhez 2 község tartozott. Az egyesült községben létrehozott körjegyzőség 7 község közigazgatási teendőit látta el.
A község múltját tekintve a legrégibb írásos okmány Oszró községről maradt fenn. A pécsi székeskáptalan 1191-ben kelt feljegyzése szerint a község a Siklósi család birtokában volt.
1332-ben az egyházi tizedlajstromban említették meg, mint a székesegyházi főesperesség hatáskörébe tartozó plébániát. 1459-ben Janus Pannonius püspök Ivánka szt. Györgynek Oszró tizedét is átengedte. Az 1696-os "Neo aquistica comissio" gróf traunnak adta Oszrót. Egy 1715-ből származó összeírás szerint tíz jobbágy volt a községben. 1789-ben gróf Batthyány a földesúr, a lakók száma 225.
Nagycsány és Kiscsány községek Róbert Károly uralkodása idején Nagshan és Kischan néven a székesegyházi főesperesség fennhatósága alatt álló plébániák közé tartoznak. 1709-ben a "rác futás" kor a község teljesen leégett és a lakosság a szilasi erdőbe a mocsarak által elrejtett dombokra menekült. 1757. február 6-án kapott engedélyt a község a régi fatemplom községbe való vontatására. A török hódoltságot követő vadvízszabályozás következtében megváltozott a lakosság foglalkozási viszonya is. Előtérbe került a mezőgazdasági termelés és az ntenzív állattenyésztés, amely a községben ma is jelentős. A községek életében jelentős dátum 1912. november 6-a. Ekkor indult meg a közlekedés a Barcs Siklós útvonalon. 1913-ban épült a Sellyét Siklóssal összekötő kövesút. 1944. december 31-én alakult a községben a jugoszláv hadsereg XV. brigádja, amely Petőfi nevét vette fel. A községben 1950-ben alakult a termelőszövetkezet, Nagycsánnyal a tanácsok megalakulása óta, Besencével 1963 tól közös tanács működött.
A község részleges alsó fokú központ jellege igazgatási, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi téren jelentkezik. A községben általános iskola, iskolai napközi otthon, napközi otthonos óvoda, művelődési ház, könyvtár és idősek klubja működik. A körzeti egészségügyi szolgálatot körzeti orvos és védőnő alkotja. A községre jelentős elszívó hatást gyakoroltak a szomszédos nagyközségek, távolabbi városok, a lakosság elvándorlása azonban lassan megszűnik.
A helyi önkormányzatnak elsődleges feladata olyan élettér kialakítása, amely a lakosság alapvető igényeit helyben elégíti ki.